Amikor a finn oktatási reform elindult, már a tervezési és egyeztetési szakaszban széleskörű tájékoztatást adtak a szülőknek arról, hogy mit és miért kívánnak az oktatási rendszerben megváltoztatni. Azért tették ezt, mert úgy gondolták, hogy a kérdésben legjobban érintettek véleményének figyelembe vétele nagyon fontos a széleskörű támogatáshoz. Az egyeztetések során azokat a kérdéseket, amelyek túlságosan szakmaiak voltak, közérthető módon, de nem leegyszerűsítve magyarázták el a szülőknek. Az oktatásügy részben bonyolult, részben egyszerű dolgok összessége. Épp annyira tehetjük bonyolulttá a megértést, mint ha egy lekvár befőzést vagy éppen egy pizzakészítést írunk le nehezen érthető módon.
Azt állítom, hogy az oktatásügy kérdései nem bonyolultak. A gyerekeknek korszerű tudásra, hajlékony képességekre és a gyorsan változó világhoz alkalmazkodni képes személyiségre van szükségük. Ezek elérése pedig a 19. században kialakított iskolarendszerben nem lehetséges. Az állami oktatás a világon szinte mindenütt ugyanarra a sémára épül. Az 1800-as években kialakult általános iskolakötelezettségben, a nagy tömegek oktatására ki kellett találni egy olyan rendszert, ahol a gyerekek megtanultak alapvető készségeket, tárgyi tudást. Ez a rendszer gyakorlatilag az 1900-as évekre kialakult és kimerevedett. Mivel komolyabb baj nem volt vele, szinte napjainkig változtatlan formában élt tovább. A tudásanyag közben egyre csak növekedett. Amikor eljött az IT korszak, a munkaerőpiacon gyors változások történtek és zajlanak egyre gyorsulva most is. Ezeket a rapid változásokat az oktatási rendszerek képtelenek követni. E helyzetben a nehézséget tetézi, hogy szinte minden országban az oktatási szakemberek és a politikai döntéshozók eltérő érdekekből nézik a sürgető oktatási kihívások megoldását. Emellett a legtöbb helyen nem nagyon kérdezik meg a szülőket arról, hogy mit gondolnak gyermekeik jövőjéről. Ahhoz, hogy a gyerekek boldogan és felkészülten érkezzenek felnőtt koruk küszöbére, sokféle teendőnk van. Szülőként a feltétel nélküli, támogató szeretet talán a legfontosabb. A világra nyitott és előrelátó példaadás talán a másik elengedhetetlen érték. A tanulásnak és a tanításnak örömteli folyamatnak kell lennie. Minden más mód megöli az érdeklődést és a kreativitást. Ha a kiváncsi alkotni és tudni akarást elveszítjük, nem származhat belőle értelmes tanulás. Szerintem ilyenkor azonnal abba kell hagyni a folyamatot: a tanítást és a tanulást, és helyette meg kell keresni azt a módot, amikor újra akarunk, szeretünk tanulni, a világot megismerni. Tanulni ugyanis nagyon jó, talán a legjobb dolog a világon. És végül egy megdöbbentő élmény a netről. Ha a keresőbe beírom, hogy gyerek + tanulás, akkor a képtalálatok 99%-a asztalnál ülő gyereket mutat. Miért van az, hogy a tanulást összekapcsoljuk az egy helyben üléssel?
1 Comment
3/18/2023 06:16:42 pm
This was lovely thanks for writing this
Reply
Leave a Reply. |
A szerzőA szerző a Finniskola alapítója, tanár. Kipróbálta magát számos üzleti területen, a kormányzati és a nonprofit szektorban. Jelenleg a Finniskola (WalkingMinds) tanulási modellt fejleszti és terjeszti. Gyakorló tanárként napi kapcsolata van a magyarországi közoktatási rendszerrel. archívum
December 2020
kategóriák |